Az alábbiakban Ignéczi István interjúját olvashatjátok.

Nem csak fiatal, de szemtelenül pofátlan jó remixeket is készít a sikeres zenei Producer Iron, aki mára már igazi elismerést vívott ki önmagának a szakmában. Talán az egyik legjobb példa a fiatalember arra, hogyan lehet csupán tehetséggel elismerést szerezni a mai világban!

Üdvözöllek Richárd !

Miért akartál lemezlovas illetve Producer lenni? Mi voltál előbb?
– Már kisgyerekkoromban is hatalmas oda adással és kíváncsisággal hallgatom a zenéket. Apám nagy szerepet játszott abban, hogy ennyire megszerettem az ütős ritmusokat. Minden nap dübörögtünk otthon, akkor még kazettán gyűjtögettem a jobbnál jobb muzsikákat.
De igazából mindig azt figyelgettem, hogy miből épülnek fel a zenék, milyen hangok alkotják, és mi mit követ a dalban. Nagyon érdekelt a zenék felépítése. Arra vágytam, hogy Én is saját zenét készítsek. 14 éves voltam, amikor megismerkedtem egy számítógépes zeneszerkesztő programmal, a Dance Ejay-el. Egy darabig ez elégítette ki a zenekészítés iránti vágyam. De hamar rájöttem, hogy ez bizony édes kevés egy jobb zenéhez, vagy egy Remix elkészítéséhez. Nem sokkal később elkezdtem ismerkedni az FL Studio-val. Így már igazi kihívás volt jó zenét alkotni, minden egyes napórákat ültem a program előtt. Ez a mai napig sem változott. Szóval igazából így ki is derül, hogy elsőként a producerkedés érdekelt jobban.
A zenék mixelésével, már igaz eközben is elkezdtem foglalkozni, és több programot is kipróbáltam. De egyszerűen nem tetszett ez a valótlanság, ez a kattintatás. Úgy hogy egy nagyon olcsó kis dupla playert beszereztem magamnak, amin aztán elkezdtem gyakorolni a CD-vel való mixelést. Teljesen meglepődtem, hogy igazából már egy-két napon belül szépen átkevertem a zenéket úgy, hogy ebben senki sem segített, még csak egy mondat erejéig sem. Szóval csak nyomtam és nyomtam 🙂
18 éves voltam, amikor sikerült bekerülnöm a Tatabányai (akkor még) Radír Rádióba, ahol péntek esténként a HOUSE WORK PARTY című műsorban olyan nevek mellett szólhattak a mixeim, mint: Náksi & Brunner, Sterbinszky, Szeifert …
Szóval érdekes, de a mixeléssel előbb értem el valamit, mint a zenekészítéssel. De sokat változott azóta a világ és rájöttem, hogy ha azt akarom, hogy többen megismerjék a nevem, akkor komolyan rá kell feszülnöm a zeneszerkesztésre:)

Ma már minden második fiatal lemezlovas akar lenni, és azt gondolják, ha a Virtual Dj programot kezelni tudják, akkor máris lemezlovasok lesznek. Neked mi a véleményed a mai helyzetről a szakmában?
– Igen sajnos eléggé felhígult mára a Dj szakma. Bárki hozzájuthat elég olcsón olyan eszközökhöz, amikkel megtanulhatnak mixelni, vagy elkezdhetnek zenéket készíteni.
Persze ez koránt sem jelenti azt, hogy hip-hop DJ is lesz valakiből, vagy Producer.
Én úgy gondolom, hogy ehhez hatalmas elszántság és kitartás kell. Ezt nem csak csinálni kell, és nem csak azért, hogy most a Facebook-on lájkolgassanak, hanem ezt odaadóan szeretni kell. Elhivatottság és rengeteg türelem kell, hogy lassan lépegessünk előre.
Persze egyre több tehetség bukkan fel, ami remek dolog, mivel lassan több hazai szerzeményt pörgetek a szettjeimben, mint külföldit. Szóval jó is meg rossz is, ami folyik az országunkban. Aki gyenge úgy is elesik, aki kitartó és tehetséges, az előbb vagy utóbb elismerést szerez magának. Mindegy, hogy hányan vallják magukat “DJ”-nek, csak az ér el valamit, akiben a kezdettől fogva meg van az a bizonyos szikra 🙂

Mi volt az a siker illetve elismerés a pályafutásod során, amiről azt gondoltad, hogy most már elismernek a szakmában?
– Úgy gondolom, hogy a legjobban akkor terjedhetett el a nevem, amikor elkészítettem a saját verzióm a “Faithless” örök slágeréből, az “Insomnia”-ból. Amit az egész országban pörgettek a klubbokban, és olyan kaliberű helyeket játszották minden hétvégén, mint a White Angel, Moulin Rouge , és Dokkoló.
Valamint a “Kosheen – Hide You”-ból készült Mash Up-om, ami szintén bejárta az országot.
Majd ez utóbbi munka Hamvai P.G. Tetszését is annyira elnyerte, hogy közös munkára is invitált. Innentől pedig már több alkotásom is felkeltette a lemezlovasok figyelmét.
Egyre többen írnak és kérnek tanácsot, tippeket. Ami nagyon jól esik.
Viszont a nagyobb nevek közül is egyre többen kérik el az új alkotásokat.

Szerinted mi szükséges ahhoz, hogy valaki fent maradjon a szakmában és elismerje a közönség?
– Ahogy már azt feljebb említettem, elsősorban kitartás és elhivatottság, és eceterá … 🙂
Az pedig, hogy a közönség figyelmét felkeltse az ember már más tészta. A közönség legtöbbször a slágerekre kíváncsi, legyen az bármilyen stílusban. Szóval elsőként szerintem az ilyen dalokat kell ügyesen feldolgozni / újragondolni. Ezzel kicsit felhívni magunkra a figyelmet. Nehéz a mai világban saját magunkat adni, ezért kicsit kombinálni kell az újdonságokat a mi ízlésünkkel. Meg kell szeretnünk, amit a közönség, szeret, és meg kell szerettetnünk a közönséggel, amit mi, szeretünk.
Így a kecske is jól lakik, és a káposzta is megmarad:)

Mik a terveid a közeljövőben?
– Természetesen egyre jobb és jobb zenéket szeretnék készíteni. Csiszolni a tudásom minden téren. Eljutni sok helyre zenélni, és a szettjeimet saját alkotásokkal felépíteni.
Tehát magamért szeressen a közönség, és ne azért mert azt hallják, ami a csapból is folyik.
Ez bizony nagyon nehéz a mai világban!

A napokban napvilágot látott a közösségi portálokon egy szakmabeli Jason Mill öniróniája…. Szerinted mennyire megengedett ez a szakmában?
– Ez egy érdekes kérdés … hmm.
Jason az a figura aki tényleg jól forgatja a kártyákat. Tudja mit miért csinál.
Tény, hogy tehetséges és remek munkái vannak. Sokan irigykednek rá, ami miatt megint csak középpontba kerül. Szóval, amíg foglalkoznak vele, addig ismerni is fogják sokan.
Bár kivívta magának az elismerést, hiszen minden DJ pörgeti a zenéit. Amíg ilyen lendülettel látnak napvilágot az alkotásai, addig nem nagyon van aggódni valója 🙂
Az, hogy a szakmában ki hogyan ér el ismeretséget szerintem saját dolga. Amíg kifizetik, és sok helyen megfordul, addig valamit jól csinál. Ennyi az egész.

Egy elég friss alkotásod, már most sokak kedvence. Egy régebbi sláger feldolgozása a Kurd Maverick – Ring Ring Ring (Iron 2013 Remake). Mi ihletett téged erre a dalra ? Miért pont ezt választottad?
– Legtöbbször úgy jönnek az ötletek, hogy meghallok valami régebbi számot a rádióban.
Felkapom a fejem, és húúú mekkora zene !!! 🙂
Akkor már fejben el is dől, hogy ebből lesz egy új verzió. Olyankor egésznap, vagy napokig nem tudom kiverni a fejemből azt a bizonyos zenét. Dúdolgatóm, és közben már gondolatban kezd össze állni a kép, hogy milyen lesz az Én átiratom.
A Ring Ring Ring esetében kicsit más a sztori. Nagyon tetszik a Hell Yeah című száma Maverick-nek. Egyből eszembe jutott, hogy micsoda nagy dobása volt annak idején a Ring Ring Ring. Szóval nem is gondolkoztam, ahogy tudtam már ugrottam is neki a munkának 🙂

Köszönjük szépen, hogy válaszoltál nekünk sok sikert kívánunk neked.
– Én Köszönöm a lehetőséget!