Mai interjúnkban bemutatjuk a dj-t, aki a diszkósok között szinte kakukktojás, hiszen az ő élete nem(csak) a mai trendi zene, mint a legtöbbeknek. Ő a retro nagykövete: BanDJ.

– Miért éppen a retro?
– Mert hiszek a maradandó értékekben. Hiszek abban, hogy az idő meghozza a választ arra, mi az értékes zene. Egy olyan dal, amit már évtizedek óta szeretnek és énekelnek az emberek, és ami több generációt meghódított már: na erre mondom azt, hogy kiállta az idők próbáját. A „retro zene” is számomra ilyen értékközpontú kategória. Viszont a nagy zenei dömpingben sajnos sokan nincsenek vele tisztában mit is jelent ez a kifejezés.

– Akkor tudjuk pontosítani, mi is az a retro?
– A retro egy múltbéli divat visszaidézése. Egy régi korszak, egy életérzés idevarázsolása a jelenbe. Ezt érthetjük ruhadivatra, használati tárgyakra, autókra… Zenére vonatkozóan az 50-es évek rock & roll-ja vagy a 60-as évek táncdalfesztiváljainak hangulata, a 90-es évek diszkója, azok a dalok vagy előadók, akik akkor vadonatújak, úgymond „trendiek” voltak. És sorolhatnánk a poptörténelem dalait az elmúlt évtizedekből. Szerintem a retro magába foglal mindent az előző évtizedig. Amire még az előző generáció tinédzserként tombolt.

– A DJ-k specializálják magukat egy-egy stílusra. Neked is megvan a retro-n belül ugyanez?
– A retro egy hatalmas zenei világot fog át, úgyhogy nem mondom azt, hogy csak a 70-es funky, vagy a 80-as italo disco. Nem is akarom beszűkíteni a lehetőségeimet, minél színesebb a repertoár, annál színesebb a buli is. 21 éves pályafutásom alatt mindig a nagyközönségnek zenéltem, ahol a rockerektől kezdve a diszkóőrülteken át a latintáncosokig mindenki megfordult. Ezért állandó eposzi jelzőm: a minden-zene lemezlovasa. Ugyanakkor nemcsak retro van az életemben. A diszkósok nagyrésze a legismertebb aktuális zenék világában is otthon van és minél nagyobb zenei műveltséggel rendelkezik, specializálja magát egy zenei vonalra. Vannak techno, breakbeat, reggae és más specialisták. Nekem a retro a szívügyem.

– Igencsak beleástad magad, jópár régi dalból készült minimixedet ismerjük. Még mindig készíted ezeket?
– Hajjaj! De még mennyire! Sőt, most indult egy új fejezet: már külföldi zenékből is készülnek mixek, ezeket BanDJ retromixeknek nevezem.

– Honnan jön ez a nagy lelkesedés?
– Mindig is hajtott egy erős küldetéstudat. A zene kitölti az életem, ha nem a dj pultban vagyok, akkor is valamilyen tevékenységem a zenéhez kapcsolódik. A hazai zenéknél sokszor nagy fájdalommal tapasztaltam, hogy kezdenek a feledés homályába merülni, még a legnagyobb dalok is. Ezért – Spigiboy és Spy The Ghost kollégáimmal, akiknek a stúdiójában dolgozunk – kb 4 éve kitaláltuk, készítsünk olyan hazai retro minimixeket, amelyek összességében minden korszakot és stílust visszahoznak a múltból ezzel a kulcsszóval: értékgondozás. Sok olyan dalt szeretnék a köztudatba visszahozni – a legnépszerűbb retro dalok mellett – amelyeket ma már egy rádióban soha nem hallunk, mégis illik ismerni őket. Mert a maguk idején bombasztikus sikernek számítottak. És mert szerintem ezek igazi értékek. Szomorú számomra, hogy egy Demjént, egy Hungáriát vagy egy Hobot alig hallunk a rádiókban, azt is csak a hajnali műsorsávban, amikor szinte mindenki alszik.

– De Te nem alszol sokat. Ha jól olvasom, szinte minden este diszkózol, de még a DJ Szövetség vezetőségi tagja is vagy emellett.
– Ez az elhivatottsághoz tartozik. Én már a gimiben és egyetemen is nagy aktivista voltam, hajtott a „közösségért való tenniakarás”. A dj társadalomban pedig rengeteg élő probléma van, amit komolyan kell venni. Ezért létezik és dolgozik a szövetség, már 10 éve. Az éjszaka pedig: a Morrison’s-okban szerencsére napról napra zenélhetek, a heti 4-5 estéből javarészt retro partyt nyomok, ezt a vonalat szeretném erősíteni. Az éjszakázást különben meg lehet szokni, bár aki benne van az tudja, mennyire fárasztó. A kívülálló nem látja ugyan, de egy este a dj-nek 5-10 órán keresztül bennt állni a pultban, az első perctől az utolsóig szellemileg frissnek sőt, energikusnak maradni, nem egy sétagalopp. És ne felejtsük el, ebben a munkakörben nincs tízórai, ebéd- vagy cigiszünet. De nem panaszkodom: imádom amit csinálok! Persze keményen kell dolgozni, hogy az ember eredményeket tudjon felmutatni. Csak nehéz a nap 24 óráját beosztani. A DJ Szövetségi munka, az éjszakai diszkók mellett még a stúdiózásra is időt kell szakítani. Nagy büszkeségem, hogy egy hónapja elkészülhetett a DJ Dominique-kal közös mixlemezünk „Egy este a Liget-ben…” címmel, a 90-es évek magyar dalaiból.

– Kaphatunk belőle?
– Egyértelmű! Mitöbb, ünnepélyesen felajánlok – azt hiszem ezt Dominique barátom nevében is tehetem – néhány ajándéklemezt a zeneihirek.hu olvasóinak!
– Köszönjük! Örömmel fogadjuk, és jó szívvel játszuk el az oldal like-olói között a következő játékunkban! 🙂